Zsámboki János

A regényt olvasva kiderül, hogy egy különleges tudással bíró író művével állunk szemben. Teljesen más módon világítja meg azokat a tényeket, amiket a történelemkönyvekből megismertünk. A mítosz, amit az idő - ahogyan Zsámboki János nevezi -, Atilla személye köré épített, leomla ni látszik. Nem pusztán a korabeli hun sereg felépítése, de a kor emberének gondolkodásmódja, asszonyaikhoz fűződő viszonya, orvoslási tudománya mind elénk tárul. Az író szokatlan módját választotta a történetmesélésnek. Az idő számára csak eszköz. Arra használja, hogy szabadon szárnyalva idősíkokon át, egyszerre lássuk a történéseket, az összefüggéseket. Fordulatokban gazdag cselekménye tartja éberen a figyelmet, arra ösztönözve a könyv olvasóját, hogy amíg a végére nem ér a történetnek, le ne tegye azt az éjjeliszekrényére. Merénylet, szerelem, betegség, csata színezi képzeletünket. Amit eddig tudni véltünk a nagy királyról, az most számtalan ismeretanyaggal bővül. Zsámboki János legújabb regényéből, mint ahogyan azt már tőle megszoktuk, kiviláglik magyarság tudata, az a hatalmas szeretet, ahogyan ezt átadja és tudatosítja bennünk. Többet tudunk meg általa saját érzéseinkről. Honnan jöttünk, hová tartunk? Tudunk-e eleget őseinkről? Megbecsüljük-e eléggé az őshazát? Kicsit közelebb kerülünk eleinkhez.